Mennyit kereshet egy nyugdíjas? 

Az Országos Bérügyviteli Bajnokság harmadik, online fordulójában akadt néhány feladat, amivel meggyűlt a versenyzők baja.

Ha egy nyugdíjas többet keres a megengedettnél, akkor ugrik a nyugdíja!

A 20 pontot érő feladat arról szólt, hogy mennyit kereshet egy – akár több – munkaviszonnyal is rendelkező, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött munkavállaló éves szinten. Vajon van-e éves kereseti korlát, s ha igen, akkor az mennyi, illetve mi a teendő, ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a kereseti korlátot meghaladja?

Nos, a feladatból egyértelműen kiderült, hogy van felső korlátja az éves kereseti lehetőségnek, amelynek mértékét a vonatkozó jogszabály a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegéhez viszonyítva határozza meg.

Például egy olyan munkaviszonyban álló dolgozó esetében, akinek a munkaköre legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – a 2008. január elsejétől érvényes regula szerint – az éves keresete a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosa lehet. Ha ezt túllépi, nagy baj akkor sincs, csak ez kihatással van a nyugdíj folyósítására. A vonatkozó törvényi passzus ugyanis azt írja elő [Tny 83/B. § (1)], hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, biztosítással járó jogviszonyban álló (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytató) személynek, ha a tárgyévben elért keresete (a nyugdíjjárulék alapja) meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ezt nevezzük éves keretösszegnek), ennek elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Ezt a szigorú szabályt azért kell alkalmazni, mert a Tny 84. § (1) azt írja elő, hogy aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele neki felróható. Márpedig ebben az esetben felróható magatartásról van szó.

 

REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY

Figyelem! A nüánsznyi eltérés problémát okozhat!

Az előírások értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy ellátásának folyósítását is meg kell szüntetni, ha a jövedelmeiből fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapja a kereseti korlátot meghaladja.

A kereseti korlát azonban – eltérően az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, biztosítással járó jogviszonyban álló (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytató) személy esetétől – nem éves keretösszegként van meghatározva, hanem havi dózisban. Ezek szerint – például egy munkaviszonyban álló olyan dolgozó esetében, akinek a munkaköre legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapja 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a tárgyhó első napján érvényes minimálbér havi összegének másfélszeresét, az ellátás megszüntetését eredményezi.

A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás kereseti korlátjának megállapításánál tehát a jogalkotó más rendező elvet választott, azaz a minimálbérnek nem a tárgyév első napján, hanem a tárgyhó első napján érvényes mértékét rendeli alkalmazni.

A kérdés helyes megválaszolásához jó ha tudjuk, hogy minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni.

Amikor munkaszüneti napi pótlék is jár a dolgozónak az éjszakai pótlékon kívül.

Az 50 pontot érő feladat a munkaidőkeret elszámolási és pótlék megállapítási kérdésekkel foglalkozott, amelyet szakértőnk nehezített hosszabb teljes munkaidővel és vasárnapra eső munkaszüneti napi rendes munkavégzéssel. A kiegészítő információkat olyan módon adtuk meg, hogy követhető legyen a munkáltató megszakítás nélkülinek minősülő tevékenysége, aminek a vasárnapi pótlék megállapítása szempontjából van jelentősége.

Ebben a nem könnyű feladatban nagyon fontos volt, hogy a versenyzők az elején a bruttó bért pontosan állapítsák meg, mert csak akkor volt esélyük az összes többi feladat adatainak hibátlan megoldására. Ennek során azonban figyelni kellett arra, hogy – a megadott paraméterek alapján – munkaszüneti napi pótlék is jár a dolgozónak az éjszakai pótlékon kívül.

SZABADSÁG NYILVÁNTARTÁSA ÓRÁBAN

Még egy érdekességet is elrejtettünk ebben a feladatcsomagban, mivel kértük a dolgozó részére járó, a 2018. június hónapban igénybe vett szabadság idejére járó bruttó járandóság összegének a meghatározását. A különlegességet az jelentette, hogy a munkáltató élt a Munka Törvénykönyve által nyújtott lehetőséggel, és a szabadságot munkanap helyett órában tartja nyilván és órában számolja el.

Az elengedett tandíj teljes összege bevételnek minősül

„Munkáltatója elengedte a munkavállaló tanulmányi szerződés nem teljesítéséből (a munkavállaló a tanulmányi szerződést felmondja) eredő tandíjtartozásának teljes összegét. Határozza meg az elengedett tartozásra irányadó helyes rendelkezést!”

Szakértőink szerint „Az elengedett tandíj teljes összege, felek között fennálló jogviszonyra tekintettel megszerzett bevételnek minősül”. Volt, aki afelől érdeklődött, hogy mi alapján minősítettük ezt helyes válasznak. Annak alapján álltunk és állunk ki helyesnek ítélt álláspontunk mellett, hogy az Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pontja értemében az elengedett tartozás a magánszemély bevételének minősül, ezért amennyiben a munkáltató elengedi a munkavállaló valamely tartozását, akkor nem állapítható meg ezen összeg adómentessége. Hivatkozott törvény 2. § (6) bekezdése értelmében a bevétel adókötelezettségét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni, amely értelmében jelen esetben – tekintettel a fennálló munkaviszonyra – a munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik.

Mi alapján lehet a tulajdonosi kölcsön kamatából családi kedvezményt igénybe venni?

Szakértőnk az Szja. tv. alapján alakította ki álláspontját.

Tekintettel arra, hogy az Szja. törvény nem nevesíti külön adózó kamatjövedelemként a magánszemély által nyújtott tagi kölcsön alapján a magánszemély tag által megszerzett kamatbevételt, ezért a tagi kölcsön kamataként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani. Ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni [Szja. tv. 65. § (1) bekezdés].

Mindezek alapján, ha a kölcsönt nyújtó tag a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködik, abban az esetben a tagi kölcsön után a számára megfizetett kamat a magánszemély tag nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül és a vállalkozás ennek megfelelően köteles az adó- és járulékkötelezettségek megállapítására.

Igaz-Hamis feladat

A közkedvelt Igaz-Hamis feladatsorból többek között megtudhattuk, hogy a „A Cafeteria keretében juttatott kedvező adózású pénzösszeget a munkáltató készpénzben is kiadhatja a munkavállalójának”, továbbá azt is, hogy „A munkavállaló károkozása esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét, kivéve szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén, ugyanis akkor a teljes kárt kell megtéríteni.