Beszámoló idei konferenciánkról

Úgy kell a cégeknek a jó HR, mint az emberi szervezetnek a vitamin. Ez a vezérgondolat adta a novemberi NEXON konferencia címét; a rendezvény ezúttal két fő témára épült: az új generáció jelentette kihívások és a munkaerőhiány HR-es vonatkozásaira, valamint a GDPR-ra, folytatva a szeptemberi IT-Kikötő diskurzusát.

Új, nyolcemeletes, high-tech irodaházuk drónvideós bemutatójával nyitotta meg Ocskay Szilárd, a NEXON ügyvezető igazgatója a HR Vitamin konferenciát. A 220 munkatársnak otthont adó, szeptemberben felavatott székhely jól szimbolizálja azt a hosszú utat és nagy fejlődést, amit a NEXON a HR, a bérkifizetés és az adatvédelem területén az elmúlt 30 évben elért. "Fontosnak tartjuk, hogy minden, HR-rel foglalkozó szakember részesülhessen azon előnyökből és tudásból, amit a digitalizáció kínál számukra. A hetedik alkalommal, egyre nagyobb érdeklődés mellett megrendezett szakmai konferencia kiváló lehetőséget biztosít erre" - fogalmazott az ügyvezető.

Reformintézkedésekkel a munkaerőhiány ellen

A hazai gazdaság egyik legfőbb kihívása napjainkban a megfelelően képzett munkaerő biztosítása, éppen ezért jelentős foglalkoztatáspolitikai reformintézkedések szükségesek. A szakképzési rendszer modernizációján túl elkerülhetetlenné vált az új munkajogi szabályozási rendszer kidolgozása, a közfoglalkoztatás hatékonyabbá tétele, a munkaerő mobilitásának ösztönzése, a munkahelyteremtő támogatások átalakítása, az ifjúsági foglalkoztatási programok bevezetése és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) állami elősegítése – adott átfogó betekintést szakmapolitikai oldalról Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

A tervezett fejlesztések legfőbb célja az, hogy a képzések tartalmát és szerkezetét a vállalatok is befolyásolhassák. A minőségi munkaerő-utánpótlás feltételeinek megteremtésére irányuló intézkedéssorozatok számtalan pillérre épülnek – ezek közül csak néhány példa: a szakgimnáziumi rendszer vonzóvá tétele; a szakmai tanárok korszerű képzése; a képzési tartalmak fejlesztése; a duális tanulóképzés német modell szerinti további átalakítására (a gazdálkodók bevonása a képzésekbe, illetve a tanulók bevonása a termelési folyamatokba); illetve munkaerő-előrejelző rendszer kialakítása.

Rossz toborzás, drága jelöltek

Provokatív kijelentéssel kezdte előadását Várdai László, a Randstad kereskedelmi igazgatója, miszerint: nincs munkaerőhiány Magyarországon. Miért van az, hogy a hazai vállalatok túlnyomó többségénél mégsem tudják megtalálni a megfelelő embert a pozíciókra? Nos, ahol ezt tapasztalják, ott valamit rosszul kalibrált a HR (és a vállalatvezetés). Nem kommunikálnak megfelelően, rossz csatornákat használnak, vagy nem veszik figyelembe a munkavállalók valódi igényeit és megváltozott szokásait.

„30 éves munkatársat 20 éves szakmai tapasztalattal valószínűleg tényleg nem fognak találni” – hozott egy sarkított példát a szakember. Rossz eszközökkel és módszertannal, a kellő nyitottság hiányával valóban drága lesz megtalálni a megfelelő jelölteket, a fiatal tehetségekről nem is beszélve.

Mit lehet tenni? Először is összhangba kell hozni a keresletet a kínálattal. Biztosítani kell a munkavállalók számára aktuálisan legfontosabb értékeket: a kellemes munkahelyi légkört, a foglalkoztatás biztonságát és a munka–magánélet egyensúlyát. Másrészt változniuk kell a vállalatoknak is: nem a 100 százalékig tökéletes jelentkezőre kell várniuk, hanem a megfelelő munkatársat kell megtalálniuk; nyitottabbnak kell lenniük a mobilizációra; nem csak a teljes munkaidőben dolgozó, fiatal munkatársakban kell gondolkodniuk.

A közösségi háló és az újgeneráció hatalma

Nem ördögtől való a social media, és bár Magyarországon ehhez mindenki legalább annyira ért, mint a focihoz, nem árt tudatos stratégiában gondolkozni a közösségi médiafelületeken is. Ennek origója, hogy nem szabad tiltani a közösségi médiafelületek használatát a munkahelyeken. Forgács Mariann, a BeSocial társalapítója és ügyvezetője a közösségi térben rejlő lehetőségekből adott ízelítőt, hiszen az, hogy a cégeknek jelen kell lenniük a közösségi csatornákon, ma már alapelvárás – elég csak belegondolni, hogy a Facebook 5,4 millió, az Instagram 1,1 millió regisztrált magyarországi felhasználóval bír, ez nemcsak a marketinget és a PR-t, de a HR-t is egészen új alapokra helyezi.

Az új alapokról, vagyis a HR digitalizációjáról, valamint a teljesítménymenedzsment múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt Csentericsné Arnold Zsuzsa, a Level9 ügyvezető partnere és vezető tanácsadója. Mint mondta, igen szoros az összefüggés a szervezeti sikeresség és a HR informatikai fejlettsége között: olyan technológia elérést kell lehetővé tenni, amely pozitívan változtatja meg az emberek munkamódszereit, motivációját és egymáshoz való viszonyulását. A teljesítménymenedzsment legnagyobb kihívásai közé tartozik napjainkban a munkaerőhiány, a csökkenő dolgozói elkötelezettség, valamint az erős versenyhelyzet.

Adatvédelem újratöltve

A munkaerőpiaci trendeknek megfelelően változniuk kell a cégeknek is (úgy szervezeti működésben és struktúrában, mint az Y generáció jelentette kihívások megválaszolásában). A hangsúly az előírásoknak való megfelelésről, majd az értékelésről és a javadalmazásról áttevődött a visszajelzésre, a coachingra és a folyamatos párbeszédre. A munkatársak ma már aktív szerepet, közös felelősséget vállalnak a vállalat eredményeiért. És hogy milyen a fiatal, Y és Z generációs munkaerő? Megszerezni és megtartani címmel erről beszélgetett Szily Nóra pszichológus, coach, újságíró és Tusnádi Roland blogger, vlogger. Egy biztos: az újgenerációsok tiszteletét nem lehet pusztán a titulussal kiváltani, ha valakit nem tartanak szakmailag és emberileg is nagyra, nem fogják tisztelni. Azt sem árt korunk topmenedzsereinek szem előtt tartani, hogy türelmetlenek (nem maradnak hosszú évekig egy olyan vállalatnál, ahol nem érzik, hogy ki tudnának teljesedni), és állandó (pozitív) visszajelzést várnak környezetüktől.

Abbahagyni nem lehet, csak vesszőt tenni a végére – így zárta a NEXON a szeptemberi, GDPR-ról szóló IT-Kikötő konferenciát, a HR Vitamin második blokkjában pedig folytatta az egy hónappal ezelőtt megkezdett mondatot. Jóri András, a Dataprotection.eu tulajdonosa ismét betekintést nyújtott az új, egységes európai adatvédelmi rendelet, a GDPR hátterébe (amelynek legérzékenyebb pontja a büntető tényállás, vagyis az, hogy súlyos adatvédelmi incidens esetén a büntetés 20 millió euró vagy a teljes éves világpiaci forgalom 4 százaléka is lehet – személyes adatot márpedig minden cég kezel).

Aki még nem kezdte el a felkészülést, annak már csak fél éve maradt a GDPR indulásáig, azaz 2018. május 25-ig. Gondoljuk újra az adatkezelési stratégiánkat – kérte és egyben tanácsolta a jelenlévőknek a NEXON képviseletében Weisz János értékesítési és üzletfejlesztési igazgató, valamint Amroun Rachid szolgáltatás menedzsment csoportvezető. Közös előadásukban a szakemberek a GDPR-re való felkészülés legfontosabb állomásaiba, azaz az adatkezelési stratégia újragondolásának menetébe avatták be a résztvevőket. Hangsúlyozták: amellett, hogy a NEXON működésében maradéktalanul megfelel az új előírásoknak, ez nem jelenti azt, hogy ügyfeleiknek, partnereiknek már nem kell foglalkozniuk adatkezeléssel. Senki nem vonhatja ki magát a GDPR alól.

Mindehhez Szabó Tamás, a Microsec key account managere és Nagy Péter, a NEXON üzleti elemzője a környezettudatos, papírmentes és költséghatékony világot elhozó e-dokumentumok bemutatásával járult hozzá. Érzékletes példát hoztak az elektronikus dokumentumkezelés hatékonyságára: míg egy nyomtatvány kiadása papíron legalább nyolclépcsős folyamat (az előállítástól kezdve a tárolásig), addig digitálisan mindez öt lépésben megvalósítható (miközben nemcsak a nyomtatási, borítékolási és postázási költségek faraghatók le, de a tárolással járó helyigény is – mindez nagyságrendekkel kisebb összegeket igényel, mint az elektronikus aláíráshoz szükséges minősített tanúsítvány éves ára).

A digitalizáció általi előnyöket folytatva Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője és egyetemi tanára a HR-ügyintézés korlátlan szabadságát, vagyis a digitális transzformáció mobil applikációkban megnyilvánuló előnyeit mutatta be a HR-folyamatokban.

A legjobbak között az elsők

Idén sem maradt el az Országos Bérügyviteli Bajnokság díjátadója. A többfordulós verseny első helyezettje Törökné Szabó Ágnes lett. Második helyen Katona Mercédeszvégzett, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Borosné Tóth Judit állhatott.

A NEXON idén is 2 millió forintot ajánlott fel az első tíz helyezett díjazására. Az első helyezett megkaphatta a NAV különdíját is, amely két főre szóló 3 nap/2 éjszakás üdülést biztosít a NAV hévízi Gyógyházában, teljes ellátással. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ 50, 30, illetve 20 ezer forintos ajándékutalvánnyal jutalmazta az első három helyre befutó versenyzőket. A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. egy kedvezményes belépésre jogosító kuponnal, valamint aktuális számviteli/pénzügyi témájú szakkönyvvel jutalmazza a negyedik helyezést elérő versenyzőt. A HVG 1 éves Adózóna előfizetést nyújtott a verseny 5-7. helyezettjeinek, melynek értéke 28.000 Ft/előfizetés, valamint a NEXON Akadémia a 8., 9. és 10. helyezettet karolta fel, s hívta meg az Akadémia által szervezett TB Ankétre, ingyenes formában.

Forrás: itbusiness.hu