Külföldi munkavégzés esetén melyik országban kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek?

Előző cikkünk folytatásaként a NEXON Akadémia szakértői ebben a részben az EU tagállamaiból érkező munkavállalókra, illetve EU tagállamban dolgozó/tanuló magyar állampolgárokra vonatkozó szabályokat mutatják be.

 

Mi a helyzet az Európai Unióban?

Az uniós szabályokat döntően az Európai Parlament és a Tanács - magyar jogszabályokat is felülíró – két rendelete tartalmazza (883/2004/EK rendelete [2004. április 29.] és a 87/2009/EK rendelete [2009. szeptember 16.]). A szabályozás során az EU arra törekedett, hogy a személyek szabad mozgásának jogával élő, EU-tagállamokba utazó állampolgárok és családtagjaik részére más tagállamok területén is biztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot.

Az uniós szabályozások alapján a külföldön dolgozó magyar állampolgárok egészségügyi ellátása alapvetően az Európai Unió koordinációs szabályai és az egyes államok nemzeti jogszabályai (1998. évi LXXXIV. tv. és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet) szerint történik. Az uniós szabályozás alapvető elvei a következők:

  • a dolgozókra annak az országnak a jogrendszere (és ellátási rendszere) vonatkozik, ahol munkát végeznek, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakhelyük;
  • az Európai Unió bármely tagállamának dolgozói állampolgárságuktól függetlenül azonos bánásmódban részesülnek az adott ország saját állampolgáraival;
  • az egyik tagállamban szerzett jogokat a dolgozók ’magukkal vihetik’ a másik tagállamba;
  • a biztosítási idők meghatározása során a különböző tagállamokban szerzett jogosultsági időket össze kell számítani.

Fontos szempont, hogy az uniós szabályozás hatálya csak az állami biztosítási rendszerekre terjed ki. (Nem vonatkozik a kollektív szerződésekre, ágazati megállapodásokra, önkéntes vagy kötelező kiegészítő ágazati, szakmai vagy egyéb nem állami programokra.)

Ha valaki nem abban az uniós országban dolgozik, mint ahol él, mind lakhelye, mind munkahelye szerint jogosult egészségügyi ellátásra. De csak egy országban lehet biztosított, az pedig a munkahelye szerinti tagállam lesz. Ehhez be kell jelentkezni a munkahely szerinti ország egészségügyi ellátórendszerébe, ott kell fizetni a járulékokat, és az ottani hatóságoktól be kell szerezni az egészségügyi ellátásra való jogosultságot igazoló nyomtatványt.

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá

annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre.

A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) értelmében -, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által rendszeresített nyomtatványon. A bejelentést a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni.

A bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után!

A külföldi biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést követően az eljáró hivatal (kivételes esetekben a NEAK) intézkedik a TAJ szám ideiglenes érvénytelenítéséről. Mivel a biztosítottnak már nincs érvényes TAJ-kártyája, ilyenkor a magyar állampolgárnak is csak a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) alapján lehet az orvosilag szükséges (tehát nem teljeskörű) ellátásokra szert tenni.

A külföldi biztosítás megszűnését követő 15 napon belül ismét bejelentést kell teljesíteni Magyarországon a külföldi biztosító által kiállított, jogviszony megszűnésről szóló, hiteles igazolás egyidejű benyújtása mellett, amelyet követően az egészségbiztosítás a TAJ-kártyát újra érvényesíti.

A külföldön biztosított személyek esetén

tipikus probléma, hogy a hazatérést követően nem jelentik be a külföldi biztosítás megszűnését.

Orvosi ellátás igénybe vétele során szembesülnek azzal, hogy még mindig érvénytelen a TAJ-kártyájuk. A megszűnésre vonatkozó bejelentés benyújtásakor általában a külföldi biztosító igazolása hiányzik, így az ügy azonnal nem intézhető. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik a szükséges igazolással - a jogviszony rendezése érdekében -, az illetékes szakterület közreműködésével történik meg a nyomtatvány beszerzése.

Egyes uniós országokban (pl. Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Görögország) a munkavállaló hozzátartozóit ugyanazon jogosultságok illetik, meg, mint magát a munkavállalót.

Más országokban (pl. Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország, Svédország) élő vagy dolgozó munkavállalók esetében viszont a hozzátartozók számára - kétoldalú megállapodások nélkül - csak sürgősségi ellátás vagy a lakóhely szerinti ország által kiállított, a tervezett gyógykezelésre való jogosultságot igazoló nyomtatvány szerinti ellátások járnak.

A kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozók esetében a másik tagállamban történő – rövid távú, két évnél nem hosszabb idejű – munkavégzés során a dolgozó, önálló vállalkozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. A kiküldetés időszakára nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország illetékes hatóságának, hogy az adott dolgozó jogosult egészségügyi ellátásra, továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyből kiküldték, és hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.

A külföldön tanuló, kutató vagy szakmai gyakorlatot folytató magyar állampolgárok alapvetően a külföldön dolgozókhoz hasonlóan jogosultak egészségügyi ellátásra. Ha alkalmazásban állnak, be kell jelentkezniük a fogadó ország ellátási rendszerébe, ha nem állnak alkalmazásban, kiválthatják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ha pedig meghatározott időre kerülnek kiküldésre másik tagállambeli egyetemre vagy kutatóintézetbe, akkor a kiküldött munkavállalókhoz hasonló módon járhatnak el (maradhatnak a küldő ország biztosítási rendszerében).

Az ideiglenesen, például turistaként külföldön tartózkodó magyar állampolgárok az Európai Gazdasági Térség országaiban bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítással szerződött szolgáltatóktól a magyar egészségbiztosítás terhére, az adott ország állampolgáraihoz hasonlóan vehetnek igénybe. A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó

jogosultság igazolására az Európai Egészségbiztosítási Kártya szolgál,

amelyet ez év július 1-től – a TAJ-kártya pótlásához hasonlóan - bármely Kormányablaknál igényelhetünk. A Kártya az Európai Gazdasági Térség (EGT térség) bármely tagállamában, valamint Svájcban tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít. Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba.

A kártya Magyarországon - a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére - térítésmentesen személyesen, írásban vagy ügyfélkapus regisztrációval elektronikusan igényelhető. A kártya érvényessége alapvetően a kiállítástól számított 36 hónap. Amennyiben az érintett hivatal az igényelt kártyát nem tudja azonnal elkészíttetni, a kártya adatait tartalmazó „Ideiglenes Kártyahelyettesítő Nyomtatvány”-t ad ki, amellyel az ellátások ugyanolyan módon és mértékben vehetők igénybe, mint a Kártyával. E nyomtatvány érvényességi ideje 90 nap, kiváltása térítésmentes.

A kártyával közvetlenül lehet az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz fordulni, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra tekintettel orvosilag szükséges ellátások igénybevétele céljából. (A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el. Orvosilag szükségesnek nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minősülhetnek. Az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő!)

A magyar jogosult a külföldi ellátást az egyenlő bánásmód elvének megfelelően tudja igénybe venni a másik EGT-tagállamban. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított. (A „magyar biztosított” kifejezés alatt az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultakat kell érteni, amely tehát nem csak a magyar állampolgárokat öleli fel.)

Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet. Ez azt jelenti, hogy ha az adott tagállamban biztosítottaknak az ellátásért önrészt kell fizetniük, ezt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük.

Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra tekintettel. Az ellátásokat ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes tagállamban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát a másik EGT tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított EU-kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.

Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!

Tervezett külföldi gyógykezelés igénybevételéhez előzetesen engedélyt kell kérni, amelyet az egészségbiztosító a tervezett gyógykezelésre való jogosultságot igazoló nyomtatványon adhat meg. A külföldi gyógykezelés méltányosságból akkor engedélyezhető, ha a társadalombiztosítás által be nem fogadott gyógykezelés Magyarországon szakmailag elfogadott, és reális egészségnyereséggel jár, vagy az EU Rendeletek és Irányelv alapján, ha a társadalombiztosítás által befogadott gyógykezelés Magyarországon a betegnek az engedély iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására tekintettel orvosszakmai szempontból elfogadható időn belül magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható. Az engedély megadása esetén az egészségbiztosító az egészségügyi ellátás teljes költségét fedezi.

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.

A lakóhely (a személy szokásos tartózkodási helyének) fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az EU-Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.

Különleges helyzet állt elő Egyesült Királyság EU-ból való kilépési szándékával. No deal (megállapodás nélküli, rendezetlen) formában történő kilépés esetén az Egyesült Királyság 3. állambeli országnak fog minősülni, amely az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó államot jelöl. Ilyenkor keresőtevékenység és magyarországi lakóhely megléte esetén nincs mentesítés! Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettség áll fenn a külföldi munkavállalás tartamára is. A járulékfizetést a magyarországi lakóhelye szerinti, állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A külföldi egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli. A külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes hivataltól lehet igényelni, a magyar belföldi költségmérték szerint.

 

A hazai és külföldi jogszabályok, egyezmények és az uniós jogszabályok életszerű értelmezésére, a változások folyamatos követésére, pontos alkalmazására segítenek felkészülni a NEXON Akadémia előadásai.