A 18,5%-os, egykulcsos társadalombiztosítási járulék bevezetésével mérséklődhet a foglalkoztatók adóadminisztrációs terhe.
Az új Tb-törvény július 1-től hatályosul. A társadalombiztosítási járulék mértéke egységesen 18,5%, a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. A társadalombiztosításinyugellátásról szóló törvény pedig több mint húsz helyen módosul. A változások többsége igen jelentős tartalmi megújulást hoz. A NEXON által szervezett konferencián ezekre a változásokra hívták fel a szakértők a figyelmet.
Egységes elvek szerint kialakított és egyszerűsített járulékszabályozási rendszer jött létre, melynek keretében 18,5%-os általános társadalombiztosítási járulék került meghatározásra, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, járulékalapot képező jövedelme után.
A jelenlegi, több tételből álló egyéni közterheket (nyugdíjjárulék 10%, természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% és munkaerő piaci járulék 1,5%) összevonták és helyette egy egykulcsos járulékkulcsot alakítottak ki. A társadalombiztosítási járulék mértéke így egységesen 18,5% lett.
Emellett kizárólag a nyugdíjjárulék kerül nevesítésre, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabályokkal összhangban.
Sok új fogalmat is meg kell tanulni a bérügyintézőknek, például a „kiegészítő tevékenységet folytató személy” fogalmát. A kiegészítő tevékenyéget folytatónak minősülő személy (például a kereső tevékenységet folytató, saját jogú nyugdíjas személy) mentesül a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.
2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, amely így mérséklődő trendet követ 2012 óta:
1,5 százalékkal emelkedik viszont a megbízási jogviszony alapján biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége. A régi előírás szerinti 17 % helyett a jövőben 18,5 % járulék terheli a megbízási díjakat. Öröm az ürömben, hogy ezáltal álláskeresési támogatásra szereznek jogosultságot, valamint a megbízási jogviszony időtartama beleszámít az álláskeresési támogatás jogosulti idejébe.
Teljesen új jogintézménynek tekinthető, hogy a munkaviszonyban állóknál minimum járulékalapot vezettek be. Ez bezárja azt a kiskaput, hogy 1 vagy 2 órás munkaviszonnyal „megússzuk” a szükséges mértékű járulékfizetési kötelezettséget. A járulékfizetés alsó határa a minimálbér 30 százaléka, amely jelenleg havi 48.300 forint.
Ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közti különbözet után a járulék megfizetésére a foglalkoztató lesz kötelezett.
A szakértők külön felhívták az érintettek figyelmét a minimum járulékalap egy napra eső összegének a kiszámítása során azon napokra, melyeket figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámítása során (pl. táppénz időtartama, biztosítás szünetelésének időtartama).
A változások kuriózumának tekinthető, hogy járulékalapot képező jövedelemnek kell tekinteni az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatást, a felszolgálási díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat is.
Jó hír a nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni a nyugellátás mellett. Azaz 2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíjas semmilyen keresőtevékenységből származó jövedelme után nem fizet sem társadalombiztosítási járulékot, sem SZOCHO-t csak személyi jövedelemadót. Júliustól már nem csak a munkabér, hanem a megbízási díj is járulék mentes a saját jogú nyugdíjasok számára.
A közalkalmazotti jogviszonyban öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységnél azonban továbbra is speciális szabályok lesznek érvényben július 1-je után is. Vagyis az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás alatt. A szüneteltetés alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (Figyelem! Társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak a közszférában foglalkoztatott nyugdíjas személy, ezért a járulék mentesség júliustól megilleti ezt a munkavállalói kört is.)
Gyakran elhangzó kérdés, hogy változik-e a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló helyzete? A nyugdíjkorhatár eléréséig nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. Viszont a korhatár előtti ellátás mellett is lehet keresőtevékenységet folytatni korlátozott összegig, évente a minimálbér tizennyolcszoros összegéig.
2020. július 1-jétől a korhatár előtti ellátás mellett keresőtevékenységet folytató személy is társadalombiztosítási járulékot fog fizetni jövedelme után, ami a nyugdíjjárulékot is magában foglalja. Ha betölti a nyugdíjkorhatárt, a korhatár előtti ellátás öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra. Ha a korhatár előtti ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Ha ez magasabb összegű, mint az eredeti öregségi nyugdíj összege, a jövőben ez az összeg kerül folyósításra.
A nyugdíjasoknak viszont azt is tudni kell, hogyha nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytatnak, akkor speciális foglalkoztatási rendelkezések vonatkoznak rájuk. Ilyennek tekinthető például, hogy a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondást, illetve hogy nem jár végkielégítés.
Share Everywhere
