Az ÁKT elnöke egyeztetett a NEXON képviselőivel

Ocskay Szilárd, a NEXON ügyvezető igazgatója meghívta Dr. Lakrovits Elvírát, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ ügyvezetőjét, a Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanács elnökét, hogy egy személyes konzultáció keretében tekintsék át a közgazdasági szakmacsoportba tartozó bér-, tb és HR szakképesítések helyzetét, s egyeztessék álláspontjukat az átalakuló szakképzési struktúra vonatkozásában.
A megbeszélésre augusztus 28-án került sor, amelyen Dr. Lakrovits Elvíra és Ocskay Szilárd mellett részt vett Józsáné Maczkó Gabriella, bejegyzett könyvvizsgáló, adószakértő és dr. Henczi Lajos, a NEXON oktatási tanácsadója.

Az ágazati készségtanács (ÁKT) egy párbeszédet biztosító fórum, amelyet – az Iparkamara menedzselésében, törvényi keretek között – a Kormány hozott létre, hogy az üzleti szférával egyeztetett módon, a piaci igények szerint alakítsa át a szakképzés jelenlegi rendszerét.

Az átalakítás központi gondolata, hogy a gazdálkodó szervezetek képviselőinek részvételével történjék meg a szakképzés rendszerének korszerűsítése, beleértve az OKJ szerinti képzések új struktúrájának kialakítását is. Törvényi felhatalmazás alapján 19 ÁKT jött létre, amelynek egyike a Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanács, ahova a NEXON érdekeltségébe tartozó szakképesítések is tartoznak.

A NEXON Józsáné Maczkó Gabriellát, bejegyzett könyvvizsgálót, adószakértőt, a NEXON Akadémia oktatóját, az OBB szakértőjét delegálta az ágazati készségtanácsba, aki ez év márciusában meg is kapta a miniszteri kinevezését. Delegáltunk azt a „nagyon egyszerű” feladatot kapta a NEXON menedzsmentjétől, hogy – a bérügyvitel világában szerzett több évtizedes tapasztalatai alapján – segítse elő, hogy létrejöjjön egy új, gazdagabb szakmai tartalommal rendelkező, nagy presztízsű, önálló, szakmai karrierlehetőséget hordozó bérügyviteli kvalifikációs – többszintű – képesítési struktúra.

Ocskay Szilárd felidézte, hogy a közelmúltban a Bérügyintéző részszakképesítést az iskolai rendszerben is oktatható Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel vonták össze (s a Vállalkozási és bérügyintéző megnevezést kapta) annak ellenére, hogy a két képesítés szakmai tartalma nem mutat szinergiát, mivel a bérügyvitel világa szervesen – elsősorban – a HR, illetve munkaügyi szakterületekhez kötődik.

Ennek a döntésnek másik káros következménye az lett, hogy megszűnt a széles körben kedvelt és nagy szakmai reputációval bíró Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés, amely ellehetetlenítette a bérügyviteli munkakörben dolgozók szakmai karrierútját, hisz ők a szakmai fejlődésüket a bérügyvitel, s nem a vállalkozás világában képzelik el.

Ocskay Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy

megváltozott a gazdálkodó szervezetek igénye a Bérügyintéző részszakképesítés tartalmával szemben,

különös tekintettel külföldi vállalatok magyarországi térnyerésére. A bérügyviteli munkatársaknak egyre több helyen szükségük van idegen nyelvismeretre, alapos informatikai tudásra, széles körű jogi ismeretekre (bele értve az EU-s vonatkozásokat is), továbbá adatszolgáltatási, adatkezelési, nyilvántartási, dokumentációs, statisztikai stb. gyakorlati ismeretekre/kompetenciákra. Ezért legalább háromszintű (ügyintézői, munkatársi és tanácsadói) szakmastruktúrát célszerű létrehozni, amelyre a kamara további negyedik szintet, azaz mesteri címet is építhet(ne) .

Az egyre komplexebbé váló munkáltatói követelményrendszer következménye, hogy a bérügyviteli munkakörökben – a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók mellett és helyett – megjelennek a gazdagabb kompetenciakészlettel rendelkező felsőfokú végzettségű munkavállalók, mivel csak ők képesek ellátni az egyre összetettebbé váló bérügyviteli feladatokat. (Jól példázza ezt a helyzetet az Országos Bérügyviteli Bajnokság, amelyet többnyire olyan szakemberek nyernek/nyerhetnek csak meg, akik diplomával és további számviteli jellegű szakképesítésekkel rendelkeznek!) Ezt a humán erőforrások pazarló felhasználásnak tekintjük, mivel szilárd meggyőződésünk, hogy az elvárásoknak megfelelően kialakított szakképesítés birtokában a munkaadói elvárások színvonalasan elláthatók.

Ocskay Szilárd kifejtette azt is, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet lehetne biztosítani a számítógéppel (mesterséges intelligenciával) támogatott vizsgáztatási formációnak, amely számos és nem távoli külföldi országban már elfogadott és szinte napi rutinná vált. (Hasonlóan ahhoz, ahogy nálunk a KRESZ-vizsgáztatás történik.)

A résztvevők a közel egyórás megbeszélésen kifejezték abbéli reményüket, hogy a jogalkotó – az eddigiekhez képest – sokkal jobban meghallja a gazdálkodó szervek hangját, amelyeket a Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanács igyekszik a jövőben is következetesen képviselni.

Ágazati Készségtanács találkozó a NEXON-ban