Most induló sorozatunk 1. részében az SZJA-t érintő változásokat foglaltuk össze 

Az alábbi jogszabályokról adott tájékoztatás nem teljes körű, és a jogszabályra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban foglaltakat!

A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. Az összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak.

 

Személyi jövedelemadó (1995.évi CXVII.), Adózás rendjéről szóló (2017.évi CL.) törvény

 

Az adó mértéke

 

  • Az adó mértéke változatlan, az adóalap 15 százaléka. [Szja tv. 8 § (1) bek.]

 

Családi kedvezmény

 

  • A családi kedvezmény – eltartottak számától függően– kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: [Szja tv. 29/A § (2) bek.]
    • egy eltartott esetén 66 670 forint
    • kettő eltartott esetén 133 330 forint
    • három és minden további eltartott esetén 220 000 forint
  • Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része, azaz 667 százaléka. [Szja tv. 29/B § (6) bek.]

 

Első házasok kedvezménye

 

  • Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. [Szja tv. 29/C § (1) bek.]
  • A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint. [Szja tv. 29/C § (3) bek.]
  • A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól számított 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthető, függetlenül attól, ha közben a magánszemély családi kedvezményre is jogosulttá válik. [Szja tv. 29/C § (4) bek.]

 

A NAV a nyilvántartásában szereplő adatokból összeállított adóbevallás tervezetet készít a magánszemély részére – ide értve az egyéni vállalkozót - a 2018. évben megszerzett jövedelmekre vonatkozóan.

A NAV az adóévet követő március 15. napjától az ügyfélkapun elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetét. Ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, akkor az adóévet követő március 15. napjáig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben vagy elektronikus úton kérheti (adóazonosító jel és születési idő feltüntetésével), hogy a NAV az adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton küldje el részére.

Ha az adóévet követő május 20-áig a magánszemély nem ad be 18SZJA (1853) bevallást, és az adóbevallási tervezet adatait nem kéri módosítani, azaz egyetért annak tartalmával, akkor az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül. [Szja. tv. 11. § - 14.§. illetve Art. 46.§ - 49. §]

A magánszemélyek 75%-os különadója megszűnt. A törvény visszamenőleges hatályú 2018.01.01-jétől lép életbe. Szükség esetén a korábbi kifizetéseket önellenőrizni kell.

Az egyéni vállalkozók részére is adóbevallási tervezet készül 2019-től – első ízben a 2018. adóévre – a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján. [Szja tv. 12/B. §] Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók szja-bevallásának határideje május 20-ra módosul. [Art. 2. melléklet I/B/2.2. pont, 3. melléklet I/1.2.4. pont]

Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének.

 

Adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatos módosítások

 

  • Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek online felületen tölthetik ki az adóelőleg-nyilatkozataikat, melyeket az adóhatóság elektronikus úton továbbít a munkáltató, kifizető felé. [Szja tv. 48. § (1) bekezdés]
  • A rendelkezés hatályba lépésének időpontja kitolódott 2020. január 1-jére!

 

Ingatlan bérbeadás

  • Ingatlan bérbeadás esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja [Szja tv. 17. § (3a) bek.]
    Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (pl. víz, gáz, csatorna díját) jellemzően továbbhárítják a bérbevevőre. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem megállapításánál korábban a bérbevevő által megfizetett rezsiköltségeket is bevételként kellett figyelembe venni, ha a mérőórákat nem íratták át a bérbevevő nevére. Figyelembe véve, hogy a bérbevevő által megtérített rezsiköltségek a bérbeadó magánszemélyen csak „átfolynak” (nem jelentenek tényleges bevételt, hiszen azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni), ezért a jövőben nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan áthárított díja. Figyelem! Nem alkalmazható ez a szabály, ha a felek fix összegű költségtérítési díjban állapodnak meg, de akkor sem, ha a bérlő a mérőórák szerinti pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalányt fizet a közműszolgáltató felé. Hasonlóan nem alkalmazható az új szabály, ha a felek egyösszegű bérleti díjban állapodnak meg, amely tartalmazza a rezsiköltséget is, azaz a fogyasztott áram, víz, villany költsége beépítésre kerül a bérleti díjba.
  • a lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. [Szja tv. 46. § (4) bek c) pont]