Tb-t és a szakképzési hozzájásulást érintő változások

Az alábbi jogszabályokról adott tájékoztatás nem teljes körű, és a jogszabályra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban foglaltakat!

A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. Az összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak.

Az idei BÉR Akadémia slágertémája volt a nyugdíj és a biztosítottak körének változása. Az előadásokból az tűnt ki, hogy – egy kis túlzással – a legjobb munkavállaló 2019. január 1-től az Mt. alatt foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállaló. Nem csak azért, mert a kutatások szerint a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát kb. a nyugdíjjogosultságuk idején) mindösszesen csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban”, 45-50 év tájékán. Hanem azért is mert keresetük után csak szja-t kell fizetni.

A Tbj. szerint ugyanis az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított [5. § (1) a)]. Így nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a munkaadójának sem kell utána szochot és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

 

A BÉR Akadémia slágertémája volt a nyugdíj és a biztosítottak körének változása. Az előadásokból az tűnt ki, hogy – egy kis túlzással – a legjobb munkavállaló 2019. január 1-től az Mt. alatt foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállaló. Nem csak azért, mert a kutatások szerint a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát kb. a nyugdíjjogosultságuk idején) mindösszesen csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban”, 45-50 év tájékán. Hanem azért is mert keresetük után csak szja-t kell fizetni.

A Tbj. szerint ugyanis az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított [5. § (1) a)]. Így nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a munkaadójának sem kell utána szochot és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

 

SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS

Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki:

1. A Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Figyelem! Tbj. 4.§ f) pontja kiegészült a 4. alponttal, amely szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül az is, akinek nyugellátás folyósítása szünetel. (Az egyéni vagy társas vállalkozó jogállását nem érinti, ha az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel.)

 

SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS DOLGOZIK, VAGY NEM DOLGOZIK

  • Ha a saját jogú nyugdíjas dolgozik, akkor.
    • csak 2018. 12. 31-ig volt biztosított. (Jogosult volt 0,5 %-os nyugdíjemelésre, továbbá baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre) Az Mt. szerint foglalkoztatott viszont 2019. 01.01-jétől nem biztosított, így semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult (baleseti ellátásra sem). Kivéve: egészségügyi szolgáltatásra, arra a nyugdíjas jogcím miatt;
    • egyéni/társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, nem biztosított.
  • Ha a saját jogú nyugdíjas nem dolgozik, akkor Tbj. 16. § szerint eü-i szolgáltatásra jogosult.

 

Az Mt. szerint foglalkoztatottnak 2019. 01.01-jétől

  • nincs járulékfizetési kötelezettsége;
  • de nincs a foglalkoztatónak sem SZOCHO, és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

 

Foglalkoztatói teendők a nyugdíjas munkavállalók esetében 2019.01. 01-jétől

  • Le kell zárni a biztosítási jogviszonyt a „TB kiskönyvben”;
  • Biztosítási jogviszony megszűnik, ki kell jelenteni a T1041-en.

 

ÜZEMI BALESET

Új értelmezést kapott az üzemi baleset [Tny. 4. § (1) l)], amelyet a törvény a következőképpen határoz meg: „üzemi baleset: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) szerinti üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés”:

  • Üzemi baleset (Ebtv. 52. §)

Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

  • Foglalkozási megbetegedés (Ebtv. 52. §)

A munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Ha az Ebtv. eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

  • A baleset üzemisége

Új és pontos értelmezést kapott a baleset üzemisége, amely szerint [Tny. 70. § (1) bek.] a baleset üzemiségét és a megbetegedés foglalkozási jellegét (együtt: a baleset üzemisége) az ezt megállapító, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) alapján hozott, véglegessé vált határozat igazolja.

Ha a kérelmet azért utasítják el, mert a baleset üzemiségét - véglegessé vált határozattal - még nem állapították meg, és az igénylő a kérelmét a baleset üzemiségének megállapítását követően újra benyújtja, a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével kell megállapítani.

 

Nyilvántartási kötelezettségek

Ismert előírás [Tbj. 44. § (1)], hogy – a Tbj. 4. § szerinti – foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art.-ban meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

A Tny. 99/A. § újként írja elő, hogy a nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.

A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a fentiek szerinti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.

 

Hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultság

Az Ebtv. 42/E. § szerint 2019. január 1-jétől a gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében valamennyi teljes idejű – azaz nappali munkarend szerinti – képzés figyelembe vehető, kivéve a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzéseket. Vagyis 2019. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,

 

A külszolgálattal kapcsolatos táppénz és baleseti táppénz előzményszámítási szabályainak változásai

A táppénzes előzmények számítására vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy nem csak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli táppénzes napokat kell az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába beszámítani, hanem a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (Külszoltv.) 33. § (2) bekezdése szerinti díjazás időtartamát is.

A táppénzelőzmény számításhoz hasonló szabályozás került bevezetésre a baleseti táppénz előzményszámítási szabályai vonatkozásában is. Az Ebtv. 55. § (3) szerint, ha a biztosított balesetből eredő keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a Külszoltv. 33. § (2) bekezdése alapján üzemi baleset vagy úti baleset jogcímen díjazásban részesült, a baleseti táppénz folyósítása időtartamába ezen időszakot be kell számítani.

 

A jövedelmek figyelembe vételének időszaka

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 31. § (1) bekezdése pontosításra került a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap figyelembe vehetősége vonatkozásában. Egyes biztosítottak (például mezőgazdasági őstermelők) a jövedelmükről nem havonta teljesítenek bevallást az állami adóhatóság felé. A pontosított jogszabályhely ezért 2019. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

 

Az összeszámítási szabály pontosítása

 

A csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj esetében a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő meglétét nem az ellátásra való jogosultsághoz, hanem a gyermek születéséhez képest kell vizsgálni.

 

Pontosítja az összeszámítási szabályt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 27/A. § (1) és (3) bekezdése a következők szerint:

  • Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján, illetve csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.
  • Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, illetve csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napját megelőző napjait.

 

A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjának meghatározása

Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése főszabályként kimondja, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének meghatározása során kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyból származó jövedelmek vehetők figyelembe.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 28. § (5) bekezdése az ettől való eltérést teszi lehetővé a jogutódlás esetében, illetve akkor, ha a biztosított 30 napon belül ugyanazon foglalkoztatónál létesít ugyanolyan biztosítási jogviszonyt.

Ez a kedvezményszabály alkalmazható az egyes pénzbeli ellátásoknál is, amelyet egyértelművé tesznek a vonatkozó jogszabálymódosítások is. Ezek szerint az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

 

A keresőképtelenség igazolása

A táppénz iránti kérelemhez kötelező mellékelni a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, amelyből a biztosított részére annyi eredeti példányt kell kiállítani, ahány jogviszonya van, hiszen a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni.

 

Pontosításra került a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) 41. § (1) bekezdése, amely kifejezetten az eredeti orvosi igazolások csatolását követeli meg a keresőképtelenné váló személyektől.

 

A keresőképtelenség elbírálása

A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. §-ának új (5) bekezdéssel való kiegészítése is:

  • Az Ebtv. 43. § (2) bekezdése alapján a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba, kiállítja az 5. számú mellékletnek vagy a 6. számú mellékletnek megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.

A keresőképtelenség igazolása vonatkozásában ugyancsak fontos módosítást tartalmaz a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése:

  • Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja a 6. számú melléklet szerinti igazolást, az Orvosi Naplóban új sorszámon, „L” kóddal szerepelteti az esetet, mint „Felvétel módja” „L” kóddal jelöli a keresőképtelenség felvételének módját a 8. számú melléklet szerinti heti jelentésben.

 

Szakképzési hozzájárulás (2011. évi CLV.) törvény

 

2019. január 1-jétől nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége a munkáltatóinak:

  • A 2019-tól munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, ezért utána nem kell a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást fizetnie.
  • Ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékos mértékű SZOCHO adókedvezményt érvényesít, akkor a kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.
  •  A 1538/2018. (X. 29. Korm.) határozat alapján elbocsátott 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményre jogosult után.

 

A természetes személynek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie abban az esetben, ha az összevont és különadózó jövedelme a tárgyévben meghaladja a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz a SZOCHO adófizetési felsőhatárt.