Ugrás a tartalomra

Törvényi változások 2019. január 1-től - 4., befejező rész

Cafeteria és önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak

Az alábbi jogszabályokról adott tájékoztatás nem teljes körű, és a jogszabályra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban foglaltakat! 
A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. Az összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak. 

Cafeteriát érintő fontosabb jogszabályváltozások 

Béren kívüli juttatásonként 2019-től csak a SZÉP kártya juttatások (szállás, vendéglátás, szabadidő) adhatóak. Megszűnt az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján bármilyen juttatást (terméket, szolgáltatást) kedvező közteher mellett juttasson. 

A béren kívüli juttatások esetén a közteher alapjának számításánál megszűnt az 1,18-as szorzó. A 14% EHO helyett viszont 19,5% SZOCHO fizetési kötelezettség terheli, így mértéke 2019-ben 34,5 %!

Kedvezményes éves rekreációs keretösszeg változatlanul 450.000 Ft, illetve közszféra esetén 200.000 Ft. [Szja tv.69.§ és 71. §] 

Az egyes meghatározott juttatásoknál 2019-ben is megmaradt az 1,18-as szorzó, de az EHO helyett SZOCHO közterhet kell megfizetni. Ezen juttatások esetén a munkáltatói közteher 2019. január 1-től továbbra is 40,71 %! Továbbra is ide tartozik a bérenkívüli juttatások értékhatárt meghaladó része. [Szja tv. 69.§ és 70. §] 

A csekély értékű ajándék csak évi egy alkalommal adható a minimálbér 10%-ig, a korábbi három alkalom helyett. [Szja tv. 70.§ (6) bek. a) pontja és (9) bek. a) pontja] 

Az évi 100.000 Ft-ig adható készpénz juttatás is megszűnt 2019.01.01-től. 

A fentieken kívül korábban béren kívüli juttatásként elszámolt elem a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, ennek megfelelő közterhet, munkavállalói terhet visel. 

2019-től bérként fizetendő béren felüli juttatások például

  • Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások 
  • Helyi bérlet
  • Iskolakezdési támogatás 

2019.01.01-től adómentes juttatások: [Szja tv. 1. sz. melléklet] 

  • összeghatár nélkül elszámolható: 
    • Óvodai, bölcsődei ellátás, étkezés, szolgáltatás munkáltató vagy munkavállaló nevére szóló számla alapján 
  • legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben adható: 
    • sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, 
    • kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, 
    • könyvtári beiratkozási díj 

Feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány. 

A lakáscélú támogatás, diákhitel stb. 2019.01.01-től béren felüli juttatásnak minősül. 
 

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

A BÉRAKADÉMIÁN sok szó esett – a természetes személyek által létrehozott – önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról is, amelyek az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) alapján a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján működnek és társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szerveznek és finanszíroznak.
 

A nyújtott szolgáltatások alapján az alábbi típusokba sorolhatók: 

  • nyugdíjpénztár, mely kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat,
  • egészségpénztár, mely szolgáltatásként az egészség védelmét szolgáló programok szervezését és finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások megvásárlását biztosítja,
  • önsegélyező pénztár, mely szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátást, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását biztosítja,
  • egészség- és önsegélyező pénztár, mely mind az egészségpénztári, mind az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat biztosíthatja. 

 

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI BEFIZETÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGE
   

A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt bérjövedelemként adózik, a munkáltató 21%, a munkavállaló 33,5% adót fizet utána. [Szja tv. 28. § (1) bekezdés fb) pont]
A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül. [Szja tv. 9. § (3b) bek.]
A pénztártag a számára juttatott pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy az egyéni befizetések után is). [Szja tv. 44/A. § (1) bek.]
Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy annak ellenére, hogy 2019-től a munkáltatói hozzájárulás személyi jövedelemadóját már nem a munkáltató viseli, az adóztatás nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor keletkezik, a támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni. Ugyanakkor nem indokolt a támogatói adománynak az előbbitől eltérő kezelése sem.
   

A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás finanszírozása révén a magánszemélynek juttatott jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána (kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó). A munkáltató adóterhe 40,71%, a juttatás egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül (nem az egyéni számlára), innen vehető igénybe a juttatni kívánt szolgáltatás. [Szja tv. 70. § (2) bekezdés]
     

Figyelem! Az önsegélyező szolgáltatás célzott szolgáltatásként történő igénybevétele a magánszemélynél egyéb jövedelmet keletkeztet!
 

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba teljesített befizetések utáni adókötelezettségeket és azok változásait az alábbi táblázat foglalja össze:

táblázat

A munkáltató által teljesített önkéntes pénztári befizetések adókötelezettsége a 2019-től hatályos rendelkezések szerint az alábbiak szerint alakul:

a) Munkáltatói hozzájárulás és támogatói adomány
2019 január 1-től mindkét munkáltató általi pénztári befizetés nem önálló tevékenységből, azaz munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles, így a magánszemélynek 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 18,5 százalék egyéni járulékot (10 százalék nyugdíjjárulékot valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), a munkáltatónak pedig 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie a juttatás összege után. 

Az Szja tv. 9. § (3b) bekezdése értelmében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget – így különösen a bérként számfejtett összeget – kell figyelembe venni azzal, hogy a pénztárba történő befizetést (utalást) megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a pénztártag magánszemélyt terhelő közterheket a kifizető (munkáltató) levonja. E szabály értelmében tehát a pénztárba a munkáltató a nettó összeget utalja át vagy fizeti be.

2019. január 1-jétől az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdésében foglalt szabály módosítása folytán a munkavállalók számára kedvező változást jelent, hogy az önkéntes pénztárba a munkáltató által befizetett hozzájárulás és támogatói adomány összege után is rendelkezhetnek adójukról, melyre eddig csak a saját befizetéseik, illetve az egyéni számlájukon jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek alapján volt lehetőségük.

b) célzott szolgáltatásra befizetett összeg 
2019. január 1-jétől a munkáltató, kifizető által az önkéntes pénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, kivéve, ha a munkáltató kiegészítő önsegélyező szolgáltatást finanszíroz meg célzott szolgáltatásként.
 

A munkáltatónak a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, azaz a juttatás összes közterhe 40,71 százalék. A célzott szolgáltatásként finanszírozott kiegészítő egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele révén a magánszemélynek továbbra sem keletkezik adókötelezettsége az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.10 pontja alapján. 

A fenti, a munkavállaló szempontjából alacsonyabb adóterhelést eredményező kedvező szabályok azonban nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a munkáltató ún. kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásra teljesít befizetést az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba, illetve önsegélyező pénztárba. 
Ebben az esetben ugyanis a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége a befizetéssel összefüggésben, az adókötelezettség a magánszemélyt terheli a kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatás igénybevételekor. A magánszemély által célzott szolgáltatásként igénybe vett kiegészítő önsegélyező szolgáltatás egyéb jövedelemként lesz adóköteles, melyet nem terhel adóelőleg, így a személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell megfizetnie az éves szja bevallás benyújtására nyitva álló határidőig.

A személyi jövedelemadó mellett a magánszemélynek ezen egyéb jövedelem után 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (4) bekezdés cb) alpontja alapján. Ez utóbbi kötelezettséget a személyi jövedelemadó befizetésével egyidejűleg kell teljesítenie.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében is lehetőség van az Szja tv. 29. §-a alapján a 84 százalékos szabály alkalmazására, azaz a szociális hozzájárulási adó alapja a jövedelem 84 százaléka.
 

A 2019. január 1-től életbe lépett jogszabályvátozások sorozatának végére értünk. Az anyag az idei Bér Akadémia konferenciánkon elhangzott előadások összefoglalása. A lenti pdf letöltésével a teljes anyagot egyben olvashatja el.

 

Share Everywhere

Lépjünk kapcsolatba
 
Ügyfélszolgálatunk száma: +36 1 450 2210
Központi telefonszámunk: +36 1 465 5100